Pest megyei cégek – Pesti Cégkereső
Pest megye
Pest megye hazánk központi elhelyezkedésű megyéje, itt található Magyarország mértani középpontja is. Pest megye abban is egyedülálló a megyék sorában, hogy székhelye – az általa körülölelt Budapest – területileg önálló egység, nem tartozik hozzá (a Pest megyei Önkormányzat székhelyéül szolgáló Vármegyeháza a főváros V. kerületében található).
Pest megye területe már az ókorban is lakott volt. A Krisztus előtti hatodik században a szkíták telepedtek itt meg, mintegy kétszáz év elteltével pedig a kelták érkeztek ide. A Római Birodalom korában a mai Pest megye területének egy része – a Dunától nyugatra eső fele – Pannónia provinciához tartozott. A rómaiak hanyatlását követően a hunok érkeztek ide, de honfoglaló őseink már az avarokat találták itt. A magyar honfoglalók letelepedését követően számos település jött létre a megye területén. Kezdetben ezen a vidéken két fejedelem, Kurszán és Árpád osztozott, de Kurszán halála után Árpád uralma alá került minden.
Ekkor azonban még nem beszélhettünk megyéről, a vármegyerendszert Szent István királyunk hozta létre. A 11. század elején létrejött Visegrád vármegye magába foglalta a mai Pest megye területét is. A megye az új magyar állam központjává fejlődött, de még az Árpád-korban kivált belőle Pilis és Pest megye is.
Pest megye nevével írásos formában a 13. század közepén találkozunk először. Nevét a kezdetben inkább szlávok és németek által lakott Pest városáról kapta. Pest megye már ekkor is sajátos közigazgatási rendszerrel rendelkezett, hiszen élére nem neveztek ki ispánt, a törvényszék a kezdeti időkben az alnádor vezetésével ülésezett, később még ennél is önállóbbá vált pest megye vezetése.
A mohácsi csatavesztést követően Pest megye mintegy másfél évszázadra török megszállás alá került. A törökök kiűzését követően kifosztott, elnéptelenedett volt a megye jelentős része, de a betelepülők gyorsan benépesíttették a kiürült falvakat, és rohamléptekkel megindult az újjáépítés.
A XVIII. század elején a Rákóczi szabadságharc ismét a háborút, pusztítást hozta el Pest megyének. A kuruc seregek sem Pestet sem Budát nem tudták bevenni, de a sorozatos csatározások következtében a megye javarészt ismét elnéptelenedett. A szabadságharc lezárását követő fél évszázad alatt oly mértékű volt a visszatelepedés, hogy Pest megye lakossága a két és félszeresére duzzadt.
A reformkor idején Pest megye jelentősége fokozatosan nőtt, a XIX. század közepén Pest és Vác, valamint Pest és Szolnok között is elindult a vasúti közlekedés. A XIX. század első felében nem kisebb személyiségek vettek részt a megyegyűlés munkájában, mint gróf Széchenyi István vagy Kossuth Lajos. Az 1848-49-es szabadságharcban is megkerülhetetlen szerepet játszott Pest megye. Kossuth Lajos híres toborzó beszédét Cegléden mondta el, és a pest megyeiek több mint hatezer katonát, továbbá különadót szavaztak meg a magyar honvédségnek. Az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat legsikeresebb ütközetei is Pest megyéhez kötődnek (Tápióbicske, Isaszeg, Vác). A Habsburgok – győzelmük után – igyekeztek meggyengíteni a függetlenségi törekvések bázisának számító megyét, és két részre szakították. Az 1867-es kiegyezésnek köszönhetően Pest-Pilis-Solt vármegye ismét egységes lett, sőt, egy évtizeddel később még a Kiskunságot is hozzá csatolták. 1873-ban Budapest megszületésével Pest megye elveszítette Óbudát és a Margit-szigetet, de a világvárossá növekvő főváros egyre több munkalehetőséget jelentett a megyében élők számára is.
A XX. század közepe jelentős változásokat hozott a megye területében. A második világháborút követően Pest megyéhez csatolták több Fejér és Nógrád megyei települést, köztük Érdet, Százhalombattát és Tárnokot. Ezzel párhuzamosan Bács-Kiskun megyéhez csatolták Érsekcsanádot, Nemesnádudvart és Sükösdöt, Heves megyéhez került Boldog község, további 3 település pedig Jász-Nagykun-Szolnok része lett. 1950-ben teljesen átalakították Magyarország közigazgatását, ami természetesen Pest megyét is érintette: Budapesthez csatolták Budafokot, Csepelt, Kispestet, Pestszenterzsébetet, Pestszentlőrincet, Rákospalotát és Újpestet. A 7 város mellett 16 község is a fővároshoz került. A rendszerváltás után, 1990 decemberében megalakult a Pest Megyei Közgyűlés.
Pest megyei városok
Érd, Cegléd, Dunakeszi, Vác, Gödöllő, Szigetszentmiklós, Budaörs, Szentendre, Nagykőrös, Gyál, Vecsés, Dunaharaszti, Monor, Fót, Százhalombatta, Göd, Pomáz, Dabas, Szigethalom, Gyömrő, Veresegyház, Abony, Pécel, Budakeszi, Pilisvörösvár, Törökbálint, Nagykáta, Albertirsa, Biatorbágy, Pilis, Maglód, Isaszeg, Kistarcsa, Üllő, Budakalász, Tököl, Ráckeve, Ócsa, Halásztelek, Tura, Dunavarsány, Aszód, Tápiószele, Zsámbék, Örkény, Nagymaros, Szob, Visegrád.